Útvonal

A Csomós tanyától, mely egy korábbi borászati termelőszövetkezeti épületegyüttes, balra induló jelzetlen ösvényen indulunk felfelé a Kis-Egedre.

A 302 méter magas hegyről csodálatos panoráma tárul elénk. A csúcson mandulafák között sétálhatunk, melyek tavasszal rózsaszín virágba borulva színesítik a tájat. Nagy számban virágzik fent a tavaszi hérics is, amely szőnyegszerűen borítja a csúcsot. Oldalában két kisebb kőfejtő található, túránk során láthatjuk majd. Környezetében az oligocén korai szakaszából származó ősmaradványokat találtak.

A kilátás megcsodálása után visszatérünk a Csomós-tanyához, ahol balra a piros sáv jelzésen, a szőlő felé folytatjuk az utat. Amint Nagy-Eged hegy aljában, a házak között elértük a kereszteződést, jobbra letérünk a piros jelzésről. Innen jelzetlen, széles földúton haladunk fölfelé a szőlő között, míg el nem érjük az aszfaltutat, ahol jobbra fordulva rátérünk a Bükki kék jelzésre. A Cigléd-dűlőn keresztül, aszfaltúton halad a kék sáv jelzés, melyről a kéket követve jobbra lefordulunk, és földúton, a Hergyimó-dűlőn át túrázunk tovább a Kis-Tiba hegy irányába. Hamarosan beérünk az erdőbe, ahol a táblával jelzett kereszteződésben jobbra haladunk a kék O jelzésen a Tiba-kútig, mely a Kis-Tiba hegy aljában fekszik, majd a kút után balra indulunk tovább a piros O jelzésen. Innen egy kört teszünk meg, melynek végeztével ugyanide fogunk visszaérkezni. Hangulatos tájon, a Nagy-Tiba hegyen kaptatva elérjük a Bikk-bércet, a hatalmas fák szegélyezte erdei úton becsatlakozunk a piros sáv jelzésbe, amelyről egy rövid szakasz megtétele után balra le is térünk a kék + jelzésre. A különlegesen szép Miklós-völgyben ereszkedünk lefelé, amíg ezen keresztül újra elérjük a Bükki kéket. Balra fordulva túrázunk a Nagy-Eged irányába, útközben már többször felsejlik a kilátó. A Bükki kék jelzést követve a hullámzó erdei úton többnyire felfelé haladva elérünk a már ismert kereszteződésig, ahol a kék O jelzésen ismét megérkezünk a Tiba-kúthoz. A forrást a Magyarországi Kárpát Egyesület Egri Bükk Szakosztálya foglalta 1902-ben, nevét Tiba Istvánról, Egert a törököktől visszafoglaló kapitányról kapta. A kút után most már jobbra felfelé folytatjuk az utat a piros O jelzésen a kereszteződésig, ahol jobbra rátérünk a Nagy-Eged hegyi tanösvényre. A piros ∆ és piros T jelzésen haladva kisvártatva megérkezünk a Nagy-Eged csúcsára. Sajnos a kilátó felújítás alatt áll, így nem mehetünk fel rá, de néhány métert tovább haladva a keresztnél gyönyörű kilátás nyílik Egerre, Felsőtárkányra és a környező hegyekre.

A Nagy-Eged hegy hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete. Szent István alapította egri püspökség területére költöző ciszterci szerzetesek hozták az első szőlőtőkéket magukkal, majd a tatárjárás után ide telepített vallonok is meghonosították a szőlőtermesztési és borkészítési ismereteiket. A hegy Szent Egyedről kapta a nevét, de Eged néven terjedt el. Az egriek körében még ma is él az a hiedelem, hogy egyszer kitör az "Eged vulkán", ami azonban csak egy legenda, hiszen nem vulkanikus eredetű, hanem mészkő hegyről van szó. A hegy csodálatos növény és állatvilága minden évszakban tartogat szépséget a túrázóknak. Az egyik különlegesség például, hogy tavasszal csak itt nyílik az Északi-középhegységben a pókbangó nevű orchidea.

Ha kigyönyörködtük magunkat a panorámában, folytatjuk az utat lefelé a piros T jelzésen a kacskaringós, köves úton. Hamarosan egy balra elágazó ösvényhez érkezünk, melyen keresztül áttérünk a tanösvény másik oldalára és azon keresztül haladunk lefelé a célba, a Csomós-tanyáig.