Útvonal

A Csomós tanyától a piros sáv jelzésen a szőlő felé indulunk. A jelzést követve a Nagy-Eged hegy aljában, a házak előtt elérünk egy kereszteződést, ahol jobbra letérünk a piros sávról, és jelzetlen, széles földúton haladunk fölfelé a szőlő között, míg el nem érjük az aszfaltutat. Itt jobbra fordulva rátérünk a Bükki kék jelzésre. A Cigléd-dűlőn keresztülhaladva rövid ideig aszfaltúton követjük a kék sáv jelzést, majd jobbra lefordulunk, és földúton, a Hergyimó-dűlőn át túrázunk tovább a Kis-Tiba hegy irányába. 

Hamarosan beérünk az erdőbe, ahol a táblával jelzett kereszteződésben jobbra haladunk tovább a kék O jelzésen a Tiba-kútig, mely a Kis-Tiba hegy aljában fekszik, majd a kút után balra indulunk tovább a piros O jelzésen. Hangulatos tájon, a Nagy-Tiba hegyen kaptatva elérjük a Bikk-bércet, a hatalmas fák szegélyezte erdei úton becsatlakozunk a piros sáv jelzésbe, amelyről egy rövid szakasz megtétele után balra letérünk a kék + jelzésre. A különlegesen szép Miklós-völgyben ereszkedünk lefelé, melyen keresztül hamarosan újra elérjük a Bükki kéket.

Jobbra fordulva túrázunk Felsőtárkány irányába. A Bükki kék jelzést követve kellemesen hullámzó úton néhány kilométer múlva elérkezünk egy kereszteződésig,ahol elhagyjuk a kéket és jobbra felfelé indulunk a zöld sáv jelzésen. Kanyargós, köves emelkedőn hamarosan megérkezünk a Dolomitbánya feletti kilátóhelyhez, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Délnyugati-Bükkre, a Tárkányi-medencére és a Kövek vonulatára. A látogatás után tovább folytatjuk az utat a zöld sáv jelzésen felfelé, míg el nem érjük a zöld ∆ jelzés kereszteződését. Rátérünk a zöld ∆ jelzésre és felkaptatunk a Vár-hegyre.

Mitől érdekes a Vár-hegy? A tetejét kettős csúcsú sánc veszi körül. A nagy kiterjedésű őskori földvár területén a múlt század közepén végeztek ásatásokat, ekkor késő bronzkori - kora vaskori leletek is előkerültek, melyekből egy őskori erődített telep rajzolódott ki. A Bükkben több háromezer éves erődített települést tártak fel ezen kívül, ilyen például a Kelemen széke vagy Verepce-tető is. A Vár-hegyen a sánc tetejéhez közel várfalat építettek, mely valószínűleg az Árpád-kor idején épült a késő bronzkori sáncba. Mára csak a maradványa figyelhető meg.

A Vár-hegy csúcsáról leereszkedünk a piros ∆ jelzésen. Lefelé baktatva megcsodáljuk az erdő szépségét, izgalommal figyelünk a lábunk elé, nehogy lecsússzunk a meredek lejtőn. Néhány száz méter múlva leérünk a piros sáv jelzés kereszteződésig, majd folytatjuk az utat jobbra Eger irányába a Bikk-bércen át a Nagy-Eged csúcsára. A hullámzó, köves út minden évszakban más gyönyörűséget tartogat.

Néhány kilométert megtéve elérünk egy nagy kereszteződéshez, ahol elhagyjuk a piros sáv jelzést és egyenesen rátérünk a Nagy-Eged hegyi tanösvényre. A piros ∆ és piros T jelzésen haladva megérkezünk a Nagy-Eged csúcsára. Sajnos a kilátó felújítás alatt áll, így nem mehetünk fel rá, de néhány métert tovább haladva a keresztnél gyönyörű kilátás nyílik Egerre, Felsőtárkányra és a környező hegyekre.

A Nagy-Eged hegy hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete. Szent István alapította egri püspökség területére költöző ciszterci szerzetesek hozták az első szőlőtőkéket magukkal, majd a tatárjárás után ide telepített vallonok is meghonosították a szőlőtermesztési és borkészítési ismereteiket. A hegy Szent Egyedről kapta a nevét, de Eged néven terjedt el. Az egriek körében még ma is él az a hiedelem, hogy egyszer kitör az "Eged vulkán", ami azonban csak egy legenda, hiszen nem vulkanikus eredetű, hanem mészkő hegyről van szó. A hegy csodálatos növény és állatvilága minden évszakban tartogat szépséget a túrázóknak. Az egyik különlegesség például, hogy tavasszal csak itt nyílik az Északi-középhegységben a pókbangó nevű orchidea.

Ha kigyönyörködtük magunkat a panorámában, folytatjuk az utat lefelé a piros T jelzésen a kacskaringós, köves úton. Hamarosan egy balra elágazó jelzetlen ösvényhez érkezünk, melyen keresztül áttérünk a tanösvény másik oldalára és azon haladunk lefelé a célba, a Csomós-tanyáig.